2009. január 30., péntek
Viccek (Net-móka)
GyF kapott egy vadonat új Audit a németektől. Beül, indítani akar, de semmi sem történik. Kiszáll, kinyítja a motorháztetőt, és látja, hogy nincs benne motor. Azonnal hívja Merkelt:- Hogy képzelik azt, hogy egy motor nélküli Audit adnak neki ajándékba.Mire a válasz:- Maguk annyira a lejtőn lefelé haladnak, hogy motor nélkül is elgurul az autó.- Dehát egyszer csak elérjük a lejtő alját, és elindulunk felfelé!- Jah, akkor már úgysem maga ül a volán mögött!
Jancsika óvónénije kérdezgeti a gyerekeket:- Mi az apukátok foglalkozása?- Asztalos, vízvezeték szerelő, tűzoltó, orvos - az összes szokásos válasz elhangzik.Jancsika kivételesen csöndben ücsörög, de őt is megkérdezi az óvó néni:- Hát a te apád mivel foglalkozik?- Az apukám egzotikus táncos egy meleg szórakozóhelyen, leveszi az összes ruháját és buzik előtt táncol, és néha, amikor igazán jó ajánlatot kap, elmegy néhány fickóval a sikátorba és kielégíti őket, még seggbe is ***ják.Az óvónő elkapja Jancsikát és a folyosóra viszi:- Apukád komolyan ebből tartja el a családot?- Nem, igazából szakállamtitkár a Gyurcsány-féle Miniszterelnöki Hivatalban, de ezt olyan kínos lett volna elmondanom itt mindenki előtt...
Az ember Ádámtól és Évától származik - mondja a tanárnő a gyerekeknek.- De tanárnő, nekem apukám azt mondta, hogy a tól származunk!- Igen, Lakatos Gazsi, de most nem rólatok volt szó...----A háború után újrarajzolják az szovjet-lengyel határt. Húzzák a vonalat, egyszerre csak egy házikóhoz érnek, amely pont útban áll, és nem tudják eldönteni, merről kerüljék meg. Bemennek és megkérdik az ott lakó öreg apót: Mondja papa, hova szeretne tartozni: Szovjetunióhoz vagy Lengyelországhoz?- Hát, ha lehet, akkor inkább Lengyelországhoz.- És miért?- Úgy utálom azokat a nagy orosz teleket.
A gondok fája
A gondok fája:
Az asztalos, akit felfogadtam, hogy segítsen rendbe hozni a régi gazdaépületet, éppen végzett egy nehéz nap munkájával. Egy defekt miatt csak egy órás késéssel tudott munkához látni, azután elromlott a villanyfűrésze, majd pedig ősrégi teherautója mondta be az unalmast. Én vittem haza kocsival, és útközben mindketten néma csöndben ültünk. Amikor megérkeztünk, behívott, hogy ismerkedjem meg a családjával. Útban a bejárati ajtó felé egy pillanatra megállt egy alacsony fánál és mindkét kezével megérintette a fa felső ágait. Amikor kinyitotta az ajtót, döbbenetes változáson ment keresztül. Napbarnított arcát mosoly húzta ráncokba, megölelte két kisgyermekét, megcsókolta feleségét. Kis idő múlva kikísért a kocsihoz. Elhaladtunk a fa mellett és nekem furdalta az oldalamat a kíváncsiság. Megkérdeztem, mit csinált ott az előbb.-Ó, az a gondok fája- felelte. -Tudom, hogy munka közben nem kerülhetem el a gondokat, de egy biztos: a gondok nem a házba valók a feleségem és a gyerekek körében. Ezért minden este, mikor haza jövök, felakasztom őket arra a fára. Reggel aztán újra magamhoz veszem őket. Az a fura, hogy amikor reggel felveszem őket, már nincs belőlük olyan sok, mint amennyit előző este felakasztottam.
Ezek voltunk mi (Net-móka)
Gondoljatok csak bele, 1990 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban,sőt még biztonsági öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk,hogy a gyerekágyakfestékében akadt bőven ólom.A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóakvoltak,nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem.Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünkés megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogymobil.Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham.Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű, egyenes ági rokona.Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagycsak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért.Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egyMc'Donaldson edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a zsíros kenyérre,a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele), az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A,B,C,D és E vitamin, viszont "Bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt,a WC pereme alatt pedig a baktériumok ezreinek a kolóniái telepedtek meg a még háborítatlan nyugalomban,a pre Domestos korban.Ezek voltunk mi.Hősök?Talán.Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.
Visszatértem!
Előre szólok, régebbi linkek nem biztos, hogy működnek, ezekkel nem foglalkozom.
Ha valamelyik közben kódos lett, arról sem tehetek...
Néhány kód tipp:
youdont
golfo
benuit
Több nem ugrik be.
Szerintem a régi feltöltéseket ne bolygassuk.
