3 ember bemegy egy motelba. A recepciós monda, hogy 30 dollár egy szoba, így mindegyik fizetett 10 dollárt és elment a szobába. Kicsit később a recepciós rájött, hogy a szoba csak 25 dollár, ezért elküldte a hordárt a 3
férfihoz az 5 dollárral. Útközben a hordár nem tudta kitalálni, hogyan ossza el egyenlően az 5 dollárt a 3 férfi közt, így mindegyiknek adott egyet, kettőt pedig megtartott. Eszerint a három férfi 9 dollárt fizetett, ami 27-et tesz ki. Ha ehhez hozzáadjuk a hordár által megtartott 2-t, az összesen 29 dollár.
Hol van az egy dollár?
Magyarázat:
Csak az embereknél lévő pénzt kell számolnunk, hiszen ami kézben van, az van! :)
25 a recepciósnál, 2 a hordárnál, 1-1 a lakóknál. Az összesen 30 dollár!
2009. február 12., csütörtök
Tárgy: Férfiak (Net-Móka)
1. A kedves férfiak csúnyák.
2. A jóképű férfiak nem kedvesek.
3. A kedves és jóképű férfiak homoszexuálisak.
4. A jóképű, kedves és heteroszexuális férfiak nősek.
5. A nem túl jóképű, de elég kedves férfiak pénztelenek.
6. A nem túl jóképű, de elég kedves és jól kereső férfiak
azt hiszik, hogy a pénzük miatt szeretjük őket.
7. A jóképű pénztelen férfiak a pénzünk miatt szeretnek minket.
8. A jóképű, de nem túl kedves, ám meglehetősen
heteroszexuális férfiak nem találnak minket elég szépnek.
9. A minket szépnek találó, emellett heteroszexuális,
határozottan kedves és jól kereső férfiak félénkek.
10. A megfelelő külsejű, meglehetősen kedves és
heteroszexuális férfiak nem teszik meg az első lépést.
11. A férfiak, akik sosem teszik meg az első lépést,
automatikusan elvesztik irántunk az érdeklődésüket, amint a kezdeményezést a
kezünkbe vesszük.
Valaki érti ezt?
2. A jóképű férfiak nem kedvesek.
3. A kedves és jóképű férfiak homoszexuálisak.
4. A jóképű, kedves és heteroszexuális férfiak nősek.
5. A nem túl jóképű, de elég kedves férfiak pénztelenek.
6. A nem túl jóképű, de elég kedves és jól kereső férfiak
azt hiszik, hogy a pénzük miatt szeretjük őket.
7. A jóképű pénztelen férfiak a pénzünk miatt szeretnek minket.
8. A jóképű, de nem túl kedves, ám meglehetősen
heteroszexuális férfiak nem találnak minket elég szépnek.
9. A minket szépnek találó, emellett heteroszexuális,
határozottan kedves és jól kereső férfiak félénkek.
10. A megfelelő külsejű, meglehetősen kedves és
heteroszexuális férfiak nem teszik meg az első lépést.
11. A férfiak, akik sosem teszik meg az első lépést,
automatikusan elvesztik irántunk az érdeklődésüket, amint a kezdeményezést a
kezünkbe vesszük.
Valaki érti ezt?
Házaság, párkapcsolat (Net-Móka)
Mottó:
Minden férfinak szüksége van egy feleségre, mert van egy csomó olyan
dolog, amiért egész egyszerűen nem lehet a kormányt hibáztatni.
Mindig fogjuk egymás kezét. Ha elengedem, rögtön vásárol valamit.
Van elektromos kése, elektromos kenyérpirítója, sőt még a tojásforraló is
villannyal megy. A múltkor panaszkodott, hogy nincs hely a konyhában, ahova
leülhetne. Így hát, vettem neki egy villamosszéket.
A feleségem új diétát próbált ki. Kókusz és banán. Nem lett soványabb,
de fára mászni már tud.
Kapott iszappakolást és két napig remekül nézett ki. Aztán az iszap
leszáradt róla.
Mindennek van előnye és hátránya is. Példa erre a házasság. Előnye,
hogy minden reggel ágyba hozzák a reggelit, hátránya, hogy mindig ugyanaz
hozza.
- Mondd csak, biztosan tudod, hogy megcsal a feleséged?
- Biztosan nem, de már két éve nem jött haza.
- Apu, miért pont anyut vetted feleségül?
- Hallod, szívem? Már a gyerek is ezt kérdezi!
- Apu, miért volt Deák Ferenc, a haza bölcse?
- Mert agglegény maradt.
Férj: Az olyan férfiak, mint én, nem nőnek csak úgy, a fákon!
Feleség: Tudom. Lógnak róluk!
A világ legboldogabb asszonyává teszlek! - ígéri a férj.
Mire a feleség: - Mikor indulsz?
Férj: Kutya egy életem van!
Feleség: Az biztos! Sáros lábbal jössz be, összepiszkítod a
nappalit és várod, hogy eléd tegyem a kaját.
- A feleségemet megleptem, a "Hogyan takarékoskodjunk?" című könyvvel.
- No, és? Sikeres volt?
- Nagyon. Azóta nem dohányzom, és nem iszom.
- Képzeld, olvastam egy cikket. Egy fickó azért vált el a feleségétől, mert
az folyton a zsebeiben turkált.
- Aha. És most mit csinálsz??
- Kivágom a cikket és belerakom a kabátzsebembe.
Két haver találkozik és elkezdenek beszélgetni.
- A Te feleséged hogy szeretkezik?
- Hát, van aki dicséri.
Az egyik férfi sír. Mire megkérdezi őt a haverja:
- Miért sírsz?
- Ne is mondd, a feleségem.
- Mi történt vele, meghalt?
- Akkor legalább tudnám, hogy hol fekszik!
- Hallom, összevesztél a feleségeddel. Mi történt?
- Nem tudtunk megegyezni a nyaralással kapcsolatban.
- Hogyhogy?
- Én mindenképpen a Kanári-szigetekre akartam menni, Ő meg mindenáron velem
akart jönni.
- Miért nem nősülsz meg, Péter?
- Ugyan minek? Két testvér is ellát, és szüntelenül kényeztetnek.
- A testvérek nem pótolhatják a feleséget.
- Ugyan miért nem? Nem az én testvéreim!
Kohn szomorú arccal állít be a kávéházba. Barátai tudakolják, hogy mi a
baja?
- Meghalt a feleségem.
Zavart csend támad, majd megszólal Grün hitetlenkedve:
- Nem is igaz! Csak azért mondod, hogy irigyeljünk!
Nős ember is lehet boldog, csak a felesége rá ne jöjjön
- Mi a közös önben és a feleségében?
- Egy napon házasodtunk!
- Szörnyű! - mondja a bálban a férj - a legnagyobb idiótáknak van a legszebb
feleségük!
- Te kis hízelgő! - öleli át az asszony.
Két jóbarát támasztja a pultot a kocsmában.
- Mondd, megegyeztél már a feleségeddel a vagyonmegosztásban?
- Hogyne, a válóperes ügyvédem mindent elintézett.
- Na, mesélj!
- A lakás és a gyerek a feleségemé lett, az autó az enyém, a vagyon pedig az
ügyvédé.
Négy férfi beszélget:
Első: Én a feleségemet havonta egyszer teszem a magamévá!
Második: Én havonta kétszer!
Harmadik: Én hetente egyszer!
Negyedik: Én hetente kétszer!
Első a negyedikhez: Neked nincs is feleséged!
Negyedik: Ja, nem a tiédről volt szó?!
Egy rendőr fekete gyászszalaggal a kabátján megy be dolgozni. A
kollegája kérdezi tőle:
- Kit gyászolsz?
- A feleségemet.
- Hát mi történt, tegnap még láttam.
- Az este elvágta a kezét.
- De abba nem szoktak belehalni!
- Nem, de lelőttem, hogy ne szenvedjen szegény!
Minden férfinak szüksége van egy feleségre, mert van egy csomó olyan
dolog, amiért egész egyszerűen nem lehet a kormányt hibáztatni.
Mindig fogjuk egymás kezét. Ha elengedem, rögtön vásárol valamit.
Van elektromos kése, elektromos kenyérpirítója, sőt még a tojásforraló is
villannyal megy. A múltkor panaszkodott, hogy nincs hely a konyhában, ahova
leülhetne. Így hát, vettem neki egy villamosszéket.
A feleségem új diétát próbált ki. Kókusz és banán. Nem lett soványabb,
de fára mászni már tud.
Kapott iszappakolást és két napig remekül nézett ki. Aztán az iszap
leszáradt róla.
Mindennek van előnye és hátránya is. Példa erre a házasság. Előnye,
hogy minden reggel ágyba hozzák a reggelit, hátránya, hogy mindig ugyanaz
hozza.
- Mondd csak, biztosan tudod, hogy megcsal a feleséged?
- Biztosan nem, de már két éve nem jött haza.
- Apu, miért pont anyut vetted feleségül?
- Hallod, szívem? Már a gyerek is ezt kérdezi!
- Apu, miért volt Deák Ferenc, a haza bölcse?
- Mert agglegény maradt.
Férj: Az olyan férfiak, mint én, nem nőnek csak úgy, a fákon!
Feleség: Tudom. Lógnak róluk!
A világ legboldogabb asszonyává teszlek! - ígéri a férj.
Mire a feleség: - Mikor indulsz?
Férj: Kutya egy életem van!
Feleség: Az biztos! Sáros lábbal jössz be, összepiszkítod a
nappalit és várod, hogy eléd tegyem a kaját.
- A feleségemet megleptem, a "Hogyan takarékoskodjunk?" című könyvvel.
- No, és? Sikeres volt?
- Nagyon. Azóta nem dohányzom, és nem iszom.
- Képzeld, olvastam egy cikket. Egy fickó azért vált el a feleségétől, mert
az folyton a zsebeiben turkált.
- Aha. És most mit csinálsz??
- Kivágom a cikket és belerakom a kabátzsebembe.
Két haver találkozik és elkezdenek beszélgetni.
- A Te feleséged hogy szeretkezik?
- Hát, van aki dicséri.
Az egyik férfi sír. Mire megkérdezi őt a haverja:
- Miért sírsz?
- Ne is mondd, a feleségem.
- Mi történt vele, meghalt?
- Akkor legalább tudnám, hogy hol fekszik!
- Hallom, összevesztél a feleségeddel. Mi történt?
- Nem tudtunk megegyezni a nyaralással kapcsolatban.
- Hogyhogy?
- Én mindenképpen a Kanári-szigetekre akartam menni, Ő meg mindenáron velem
akart jönni.
- Miért nem nősülsz meg, Péter?
- Ugyan minek? Két testvér is ellát, és szüntelenül kényeztetnek.
- A testvérek nem pótolhatják a feleséget.
- Ugyan miért nem? Nem az én testvéreim!
Kohn szomorú arccal állít be a kávéházba. Barátai tudakolják, hogy mi a
baja?
- Meghalt a feleségem.
Zavart csend támad, majd megszólal Grün hitetlenkedve:
- Nem is igaz! Csak azért mondod, hogy irigyeljünk!
Nős ember is lehet boldog, csak a felesége rá ne jöjjön
- Mi a közös önben és a feleségében?
- Egy napon házasodtunk!
- Szörnyű! - mondja a bálban a férj - a legnagyobb idiótáknak van a legszebb
feleségük!
- Te kis hízelgő! - öleli át az asszony.
Két jóbarát támasztja a pultot a kocsmában.
- Mondd, megegyeztél már a feleségeddel a vagyonmegosztásban?
- Hogyne, a válóperes ügyvédem mindent elintézett.
- Na, mesélj!
- A lakás és a gyerek a feleségemé lett, az autó az enyém, a vagyon pedig az
ügyvédé.
Négy férfi beszélget:
Első: Én a feleségemet havonta egyszer teszem a magamévá!
Második: Én havonta kétszer!
Harmadik: Én hetente egyszer!
Negyedik: Én hetente kétszer!
Első a negyedikhez: Neked nincs is feleséged!
Negyedik: Ja, nem a tiédről volt szó?!
Egy rendőr fekete gyászszalaggal a kabátján megy be dolgozni. A
kollegája kérdezi tőle:
- Kit gyászolsz?
- A feleségemet.
- Hát mi történt, tegnap még láttam.
- Az este elvágta a kezét.
- De abba nem szoktak belehalni!
- Nem, de lelőttem, hogy ne szenvedjen szegény!
2009. január 30., péntek
Viccek (Net-móka)
A cigány meséli: - Há' megyek á folyópárton, oszt látom, hogy ott fekszik egy árányhál. Gondútam, visszadobom, háthá teljesíti három kívánságomat. Visszadobom a hálát, á'mmeg aszongyá: ,,Te cigá! Há nágyon rendes vótá hozzám, teljesítem három kívánságodát!" Gondútám, jó lenne egy verdá! Há rágondulok, áztá ott egy Ferrári. Beülök, megyek házá. Nízem a házát. Jó lenne egy kastíly helette. Rágondulok, oszt ott egy kácsálábon forgó kástíly. Bemegyek, há látom áz ásszonyt. Rándá is, meg kövér is, jó lenne helette egy bombánő. Csák rágondulok, oszt mán ott is terem. Gondútám, visszamék az árányhálhoz, hogy meghálálom néki. Visszámegyek á folyópártrá, hogy: ,,Té árányhál! Hogy hálálhátnám ín ezt meg!" Áz árányhál gondúkodik, osztán aszongya: ,,Té cigá! Há tégy éngöm á mágádévá!" Há mikó csinálom, átváltozik egy nyócéves kislánnyá. Há' így törtínt ez, igen tisztelt bíróság..
GyF kapott egy vadonat új Audit a németektől. Beül, indítani akar, de semmi sem történik. Kiszáll, kinyítja a motorháztetőt, és látja, hogy nincs benne motor. Azonnal hívja Merkelt:- Hogy képzelik azt, hogy egy motor nélküli Audit adnak neki ajándékba.Mire a válasz:- Maguk annyira a lejtőn lefelé haladnak, hogy motor nélkül is elgurul az autó.- Dehát egyszer csak elérjük a lejtő alját, és elindulunk felfelé!- Jah, akkor már úgysem maga ül a volán mögött!
Jancsika óvónénije kérdezgeti a gyerekeket:- Mi az apukátok foglalkozása?- Asztalos, vízvezeték szerelő, tűzoltó, orvos - az összes szokásos válasz elhangzik.Jancsika kivételesen csöndben ücsörög, de őt is megkérdezi az óvó néni:- Hát a te apád mivel foglalkozik?- Az apukám egzotikus táncos egy meleg szórakozóhelyen, leveszi az összes ruháját és buzik előtt táncol, és néha, amikor igazán jó ajánlatot kap, elmegy néhány fickóval a sikátorba és kielégíti őket, még seggbe is ***ják.Az óvónő elkapja Jancsikát és a folyosóra viszi:- Apukád komolyan ebből tartja el a családot?- Nem, igazából szakállamtitkár a Gyurcsány-féle Miniszterelnöki Hivatalban, de ezt olyan kínos lett volna elmondanom itt mindenki előtt...
Az ember Ádámtól és Évától származik - mondja a tanárnő a gyerekeknek.- De tanárnő, nekem apukám azt mondta, hogy a tól származunk!- Igen, Lakatos Gazsi, de most nem rólatok volt szó...----A háború után újrarajzolják az szovjet-lengyel határt. Húzzák a vonalat, egyszerre csak egy házikóhoz érnek, amely pont útban áll, és nem tudják eldönteni, merről kerüljék meg. Bemennek és megkérdik az ott lakó öreg apót: Mondja papa, hova szeretne tartozni: Szovjetunióhoz vagy Lengyelországhoz?- Hát, ha lehet, akkor inkább Lengyelországhoz.- És miért?- Úgy utálom azokat a nagy orosz teleket.
GyF kapott egy vadonat új Audit a németektől. Beül, indítani akar, de semmi sem történik. Kiszáll, kinyítja a motorháztetőt, és látja, hogy nincs benne motor. Azonnal hívja Merkelt:- Hogy képzelik azt, hogy egy motor nélküli Audit adnak neki ajándékba.Mire a válasz:- Maguk annyira a lejtőn lefelé haladnak, hogy motor nélkül is elgurul az autó.- Dehát egyszer csak elérjük a lejtő alját, és elindulunk felfelé!- Jah, akkor már úgysem maga ül a volán mögött!
Jancsika óvónénije kérdezgeti a gyerekeket:- Mi az apukátok foglalkozása?- Asztalos, vízvezeték szerelő, tűzoltó, orvos - az összes szokásos válasz elhangzik.Jancsika kivételesen csöndben ücsörög, de őt is megkérdezi az óvó néni:- Hát a te apád mivel foglalkozik?- Az apukám egzotikus táncos egy meleg szórakozóhelyen, leveszi az összes ruháját és buzik előtt táncol, és néha, amikor igazán jó ajánlatot kap, elmegy néhány fickóval a sikátorba és kielégíti őket, még seggbe is ***ják.Az óvónő elkapja Jancsikát és a folyosóra viszi:- Apukád komolyan ebből tartja el a családot?- Nem, igazából szakállamtitkár a Gyurcsány-féle Miniszterelnöki Hivatalban, de ezt olyan kínos lett volna elmondanom itt mindenki előtt...
Az ember Ádámtól és Évától származik - mondja a tanárnő a gyerekeknek.- De tanárnő, nekem apukám azt mondta, hogy a tól származunk!- Igen, Lakatos Gazsi, de most nem rólatok volt szó...----A háború után újrarajzolják az szovjet-lengyel határt. Húzzák a vonalat, egyszerre csak egy házikóhoz érnek, amely pont útban áll, és nem tudják eldönteni, merről kerüljék meg. Bemennek és megkérdik az ott lakó öreg apót: Mondja papa, hova szeretne tartozni: Szovjetunióhoz vagy Lengyelországhoz?- Hát, ha lehet, akkor inkább Lengyelországhoz.- És miért?- Úgy utálom azokat a nagy orosz teleket.
A gondok fája
Néha az ismerősöktől tanulságos történeteket is kapok, nem csak ökörségeket. Azokat is szívesen teszem ide persze, de ezt méginkább:
A gondok fája:
A gondok fája:
Az asztalos, akit felfogadtam, hogy segítsen rendbe hozni a régi gazdaépületet, éppen végzett egy nehéz nap munkájával. Egy defekt miatt csak egy órás késéssel tudott munkához látni, azután elromlott a villanyfűrésze, majd pedig ősrégi teherautója mondta be az unalmast. Én vittem haza kocsival, és útközben mindketten néma csöndben ültünk. Amikor megérkeztünk, behívott, hogy ismerkedjem meg a családjával. Útban a bejárati ajtó felé egy pillanatra megállt egy alacsony fánál és mindkét kezével megérintette a fa felső ágait. Amikor kinyitotta az ajtót, döbbenetes változáson ment keresztül. Napbarnított arcát mosoly húzta ráncokba, megölelte két kisgyermekét, megcsókolta feleségét. Kis idő múlva kikísért a kocsihoz. Elhaladtunk a fa mellett és nekem furdalta az oldalamat a kíváncsiság. Megkérdeztem, mit csinált ott az előbb.-Ó, az a gondok fája- felelte. -Tudom, hogy munka közben nem kerülhetem el a gondokat, de egy biztos: a gondok nem a házba valók a feleségem és a gyerekek körében. Ezért minden este, mikor haza jövök, felakasztom őket arra a fára. Reggel aztán újra magamhoz veszem őket. Az a fura, hogy amikor reggel felveszem őket, már nincs belőlük olyan sok, mint amennyit előző este felakasztottam.
Ezek voltunk mi (Net-móka)
Milyen igaz...DE NEKÜNK LEGALÁBB VOLT GYERMEKKORUNK!
Gondoljatok csak bele, 1990 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban,sőt még biztonsági öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk,hogy a gyerekágyakfestékében akadt bőven ólom.A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóakvoltak,nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem.Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünkés megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogymobil.Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham.Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű, egyenes ági rokona.Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagycsak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért.Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egyMc'Donaldson edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a zsíros kenyérre,a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele), az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A,B,C,D és E vitamin, viszont "Bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt,a WC pereme alatt pedig a baktériumok ezreinek a kolóniái telepedtek meg a még háborítatlan nyugalomban,a pre Domestos korban.Ezek voltunk mi.Hősök?Talán.Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.
Gondoljatok csak bele, 1990 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban,sőt még biztonsági öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk,hogy a gyerekágyakfestékében akadt bőven ólom.A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóakvoltak,nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem.Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünkés megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogymobil.Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham.Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű, egyenes ági rokona.Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagycsak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért.Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egyMc'Donaldson edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a zsíros kenyérre,a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele), az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A,B,C,D és E vitamin, viszont "Bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt,a WC pereme alatt pedig a baktériumok ezreinek a kolóniái telepedtek meg a még háborítatlan nyugalomban,a pre Domestos korban.Ezek voltunk mi.Hősök?Talán.Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.
Visszatértem!
Egy hosszabb kihagyás után ismét él az oldalam!
Előre szólok, régebbi linkek nem biztos, hogy működnek, ezekkel nem foglalkozom.
Ha valamelyik közben kódos lett, arról sem tehetek...
Néhány kód tipp:
youdont
golfo
benuit
Több nem ugrik be.
Szerintem a régi feltöltéseket ne bolygassuk.
Előre szólok, régebbi linkek nem biztos, hogy működnek, ezekkel nem foglalkozom.
Ha valamelyik közben kódos lett, arról sem tehetek...
Néhány kód tipp:
youdont
golfo
benuit
Több nem ugrik be.
Szerintem a régi feltöltéseket ne bolygassuk.
2008. július 2., szerda
Beastmasters (Score)
Sírni tudnék, hogy végre ez is megvan!
Lee Holtridge zenéje az egyik legjobb fantasy filmzene!
Lee Holtridge zenéje az egyik legjobb fantasy filmzene!
http://www.mediafire.com/?tt9e4tmqjy1
2008. június 25., szerda
Netes Randik (Internet-Móka)
Egy történelemtanárral mentem el vakrandizni. A pasi bemutatkozott, és lelkesen újságolta, hogy most épp meg tud hívni egy kávéra, mert nála van az osztálypénz.
Randiztam egy pasival, 34 éves volt, és egész végig arról beszélt, hogy plüsskutyával alszik. Reggelente betakargatja, dédelgeti, elmeséli neki a napi eseményeket. De kimosni nem meri, akkor mindig odaadja egy ismerősének, mert ő nem bírná látni a kutya szenvedéseit.
Netes ismerkedés, egy igazi művelt, okos, kedves, aranyos srác. Találkozzunk! Oké. Tanultam latint az egyetemen, ez is feljött témaként, valami nyelvész volt a fickó. Randi. Öltöny, nyakkendő, meg egy "Best of római irodalom" kötet, hogy mielőtt mélyebben belebonyolódnánk egy pár sort ugyan fordítsak már vissza latinból, mert hát ugye a neten mindenki azt mond, amit akar és szeretné leellenőrizni, hogy tényleg tanultam-e latinul. Meg hogy igazat mondtam-e. És egyébként is, neki ez fontos.
Az első randin benyakalt két üveg bort, amitől hullára berúgott. Majd ezek után elkezdett vérezni az orra. Állítása szerint ez nála így volt normális.
Sziget fesztiválon egy meglehetősen illuminált vadidegen pasi odalépett hozzám, és bánatosan, meggyőződés nélkül csak ennyit kérdezett: - Nem?
Többfordulós levelezés, telefonálás során biztosítjuk egymást a kölcsönös szimpátiáról, meg ami ilyenkor még előkerül. Eljön a randi napja, beszélgetünk, ki mivel foglalkozik. A lány fősulira jár, és ugye nem haragszom, de valójában nem ismerkedni akar, hanem anyagot gyűjt a szakdolgozatához, amiben az internetes társkeresésről fog értekezni...
Első randi a sráccal, jön értem kocsival, rózsa, kinyitja előttem az ajtót. Elindulunk, már másfél órája kocsikázunk, amikor én félénken megkérdezem, hogy nem iszunk-e meg valahol kólát. Erre közli velem, hogy nála egy fillér sincs, így nem tudunk sehová beülni, meg különben is, az a lényeg, hogy benzin legyen szarásig.
Nemrégiben beajánlottak nekem egy srácot, engem meg neki. Kb. 250 km-re lakik tőlem. Eleinte telefonon és e-mail-en tartottuk a kapcsolatot. Kb. a második telefonos beszélgetésünk után virágot küldetett nekem a munkahelyemre. Totál el voltam ájulva tőle! Aztán megbeszéltünk egy találkozót. A fényképen jobban nézett ki, de azért élőben sem volt éppen bányarém, így ez a része nem volt csalódás számomra. Viszont a beszélgetést azzal kezdte, hogy mit fog szólni az anyukája, ha megtudja, hogy egy olyan lánnyal ismerkedik, aki más babája volt. Hozzáteszem, mielőtt még bármi kapcsolat lett volna közöttünk, már akkor tudta, hogy elvált vagyok. Tehát nem is értettem, hogy mi ez a megjegyzése. A következő: örülne, ha meglátogatnám a lakóhelyén. Ő nem szívesen jönne hozzám, mert az olyan messze van.
Szórakozóhelyen ismerkedtünk meg, elég jóképű volt. Randin értem jött a rozoga 15 éves Ladájával, moziba mentünk. Mozi elé érve fél órát köröztünk, hol parkoljon le, mert ő sötétbe nem áll, nehogy ellopják a Ladát. Moziban a film alatt nagy görcsölés, mi lesz, ha ellopják a Ladát? Utána pizzéria, ott újabb parkolásos cirkusz, mire nagy nehezen talált egy helyet, egy Merci meg egy Audi között - nagyobb így az esély, hogy inkább azokat viszik el, nem a Ladát -, és ki is lehetett látni az étteremből rá, hogy intézkedni tudjon, ha mégis azt vinnék. Témái: Ő fotós, de sose keres pénzt, mert a megrendelők mindig átverik meg nem fizetik ki. Van egy szuper kamerája, amivel fotóz, de nem tudja, mi lesz ha ellopják a Ladát, mert akkor mivel fog dolgozni? Annyira fél ettől, hogy (szüleivel lakván) megkérte apját, az parkoljon az utcán a Wartburgjával, és ő tarthassa a Ladát a garázsban, mert ha azt ellopják, akkor üt be az igazi krach.
Egy netes ismerkedés, telefonon megbeszéltük, randi, Nyugatinál, óra. Szódás szemüveg, fehérzokni, makkoscipő. Szegfü! S egész idő alatt mosolyogva hallgattam, ahogyan a kifestett barna lányokat pocskondiázza, s egyáltalán minden nőt, ezt csak külön kiemelte. S hogy anyukája ezt mondta, meg azt, s ezt így, meg úgy csinál, főz, stb. Nem vagyok plázacica, de kifestem magam, s szívesen "hordom" a könnyen barnuló bőröm. Nem tudtam más téma felé kanyarodni, tehát - még mindig mosolyogva -, közöltem vele, hogy anyuka már biztosan várja. Gondoltam, erre kapcsol majd. Ránézett az órájára - Tényleg! - fizetés nélkül elrohant.
A legröhejesebb randim tárgya egy régi Opellel érkezett, és nem engedte, hogy letekerjem az ablakokat - nyár közepe volt, 40 fok kábé -, mondván: - Hadd higgyék a járókelők, hogy van klíma is az autóban.
Randiztam egy pasival, 34 éves volt, és egész végig arról beszélt, hogy plüsskutyával alszik. Reggelente betakargatja, dédelgeti, elmeséli neki a napi eseményeket. De kimosni nem meri, akkor mindig odaadja egy ismerősének, mert ő nem bírná látni a kutya szenvedéseit.
Netes ismerkedés, egy igazi művelt, okos, kedves, aranyos srác. Találkozzunk! Oké. Tanultam latint az egyetemen, ez is feljött témaként, valami nyelvész volt a fickó. Randi. Öltöny, nyakkendő, meg egy "Best of római irodalom" kötet, hogy mielőtt mélyebben belebonyolódnánk egy pár sort ugyan fordítsak már vissza latinból, mert hát ugye a neten mindenki azt mond, amit akar és szeretné leellenőrizni, hogy tényleg tanultam-e latinul. Meg hogy igazat mondtam-e. És egyébként is, neki ez fontos.
Az első randin benyakalt két üveg bort, amitől hullára berúgott. Majd ezek után elkezdett vérezni az orra. Állítása szerint ez nála így volt normális.
Sziget fesztiválon egy meglehetősen illuminált vadidegen pasi odalépett hozzám, és bánatosan, meggyőződés nélkül csak ennyit kérdezett: - Nem?
Többfordulós levelezés, telefonálás során biztosítjuk egymást a kölcsönös szimpátiáról, meg ami ilyenkor még előkerül. Eljön a randi napja, beszélgetünk, ki mivel foglalkozik. A lány fősulira jár, és ugye nem haragszom, de valójában nem ismerkedni akar, hanem anyagot gyűjt a szakdolgozatához, amiben az internetes társkeresésről fog értekezni...
Első randi a sráccal, jön értem kocsival, rózsa, kinyitja előttem az ajtót. Elindulunk, már másfél órája kocsikázunk, amikor én félénken megkérdezem, hogy nem iszunk-e meg valahol kólát. Erre közli velem, hogy nála egy fillér sincs, így nem tudunk sehová beülni, meg különben is, az a lényeg, hogy benzin legyen szarásig.
Nemrégiben beajánlottak nekem egy srácot, engem meg neki. Kb. 250 km-re lakik tőlem. Eleinte telefonon és e-mail-en tartottuk a kapcsolatot. Kb. a második telefonos beszélgetésünk után virágot küldetett nekem a munkahelyemre. Totál el voltam ájulva tőle! Aztán megbeszéltünk egy találkozót. A fényképen jobban nézett ki, de azért élőben sem volt éppen bányarém, így ez a része nem volt csalódás számomra. Viszont a beszélgetést azzal kezdte, hogy mit fog szólni az anyukája, ha megtudja, hogy egy olyan lánnyal ismerkedik, aki más babája volt. Hozzáteszem, mielőtt még bármi kapcsolat lett volna közöttünk, már akkor tudta, hogy elvált vagyok. Tehát nem is értettem, hogy mi ez a megjegyzése. A következő: örülne, ha meglátogatnám a lakóhelyén. Ő nem szívesen jönne hozzám, mert az olyan messze van.
Szórakozóhelyen ismerkedtünk meg, elég jóképű volt. Randin értem jött a rozoga 15 éves Ladájával, moziba mentünk. Mozi elé érve fél órát köröztünk, hol parkoljon le, mert ő sötétbe nem áll, nehogy ellopják a Ladát. Moziban a film alatt nagy görcsölés, mi lesz, ha ellopják a Ladát? Utána pizzéria, ott újabb parkolásos cirkusz, mire nagy nehezen talált egy helyet, egy Merci meg egy Audi között - nagyobb így az esély, hogy inkább azokat viszik el, nem a Ladát -, és ki is lehetett látni az étteremből rá, hogy intézkedni tudjon, ha mégis azt vinnék. Témái: Ő fotós, de sose keres pénzt, mert a megrendelők mindig átverik meg nem fizetik ki. Van egy szuper kamerája, amivel fotóz, de nem tudja, mi lesz ha ellopják a Ladát, mert akkor mivel fog dolgozni? Annyira fél ettől, hogy (szüleivel lakván) megkérte apját, az parkoljon az utcán a Wartburgjával, és ő tarthassa a Ladát a garázsban, mert ha azt ellopják, akkor üt be az igazi krach.
Egy netes ismerkedés, telefonon megbeszéltük, randi, Nyugatinál, óra. Szódás szemüveg, fehérzokni, makkoscipő. Szegfü! S egész idő alatt mosolyogva hallgattam, ahogyan a kifestett barna lányokat pocskondiázza, s egyáltalán minden nőt, ezt csak külön kiemelte. S hogy anyukája ezt mondta, meg azt, s ezt így, meg úgy csinál, főz, stb. Nem vagyok plázacica, de kifestem magam, s szívesen "hordom" a könnyen barnuló bőröm. Nem tudtam más téma felé kanyarodni, tehát - még mindig mosolyogva -, közöltem vele, hogy anyuka már biztosan várja. Gondoltam, erre kapcsol majd. Ránézett az órájára - Tényleg! - fizetés nélkül elrohant.
A legröhejesebb randim tárgya egy régi Opellel érkezett, és nem engedte, hogy letekerjem az ablakokat - nyár közepe volt, 40 fok kábé -, mondván: - Hadd higgyék a járókelők, hogy van klíma is az autóban.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
