Ha sírnék az nem segítene.
Nem lenne más úgy semmi se.
Ezért élek így komédiát,
És dalolok egy szép melódiát:
Az életem, mit élnem kell,
Egyedül enyém!
Az életem, mit ismerek,
Egy főnyeremény!
Nem fáj semmi sem,
Az lehetetlen!
Más bajától én szenvedjek?
Nos, azt soha sem!!!
Az életem, amit én élek,
Vicces meglehet!
Néha bizony pórul járok,
De mit tehetek?
Inkább nevetek,
Sőt, mi több, kacagok!
Bárki bánt is csak azt mondom:
Kösz most jól vagyok!!!
Mert ilyen az élet, egy rossz paródia...
Mert amit eldöntünk, más fölülírja...
De ha nem zavar.
És lépsz csak még tovább!
A vágyak azok tovaszállnak,
Marad a boldogság!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése